Sajnos nem tudtam előbb jönni, nézzétek el nekem. Hivatalosan most sincs időm írni, ugyanis a PSZ vizsgára kell rengeteget tanulnom, - két elővizsgát már letudtam a héten - de muszáj megosztanom ezt az élményt, mert nekem hatalmas löketet adott.

Azt hiszem a sporttal és az egészséges életmóddal kapcsolatos nézeteimbe már egy kicsit betekintést nyerhettetek, de most még ennél is jobban szeretnék elmélyedni a témában.

Május 5.-én a KriKo Gym nyílt napján jártunk, Hódmezővásárhelyen. A történet ott kezdődik, hogy a párom egyik közeli barátja másfél éve versenyszerű testépítésre adta a fejét, akkor pedig több versenyen is elindult. Hatalmas szerencséje volt, ugyanis az egyiken felfigyelt rá valaki, aki a szárnyai alá vette, és azóta is egyengeti az útját, segít neki a felkészülésben, és rendszeresen ellenőrzi a formát, hol, hogyan kell még fejlődni, mire kell rádolgozni. Azóta a srác - a továbbiakban R - Endrének - a KriKo egyik tulaja - az edzőtermében edz a barátnőjével együtt, amikor csak tehetik. Kocsiba pattannak, átmennek, leedzik magukat, R instrukciókat, tanácsokat kap, aztán jönnek haza. Nagyon örültem, amikor felajánlották, hogy ezen a napon minket is átvinnének Gyével, mert mindketten teljesen fanatikusak vagyunk testépítés témában - na jó, a kedves párom überelhetetlen, szerintem soha nem fogom tudni behozni ezt a szintű rajongást, amit a sportág iránt táplál :D - és itt a Biotech USA (táplálékkiegészítő gyártó cég) két versenyzője is képviseltette magát.

Az egész nap fantasztikus volt, de komolyan. Kezdve azzal, hogy amikor betettük a lábunkat a terembe, mindenki hatalmas mosollyal fogadott, megkérdezték hogy vagyunk, mi újság, mintha ezer éves ismerősök lennénk. Szomorú, hogy ezt nagy dologként kell elkönyvelni, de úgy gondolom, hogy manapság Magyarországon abszolút nem ez a jellemző. Az emberek gyakran keserűek, megközelíthetetlenek és érdektelenek, főleg egy idegennel szemben. Itt viszont az első perctől kezdve rettentő kedvesen és jóindulatúan fogadtak minket. A nyílt nap lényege az ingyenes edzés, tanácsadás volt, ezen kívül, mivel R-rel érkeztünk, még az edzés utáni fehérjeturmixért sem kellett fizetnünk, amin teljesen meg voltunk rökönyödve.

A terem egyébként egészen kiváló, szerintem ilyen jó felszereltségűben még sosem edzettem. 3 helyiségre van lebontva, az egyikben vannak a bicepsz, hát, mell, váll gépek, és a súlyok, a második a kardio szoba, ott a biciklik, hatalmas és brutkó futópadok és taposógépek kaptak helyet, a harmadik, legkisebb pedig a has edzésére lett kitalálva. Elsősorban a kardio tevékenységeket preferáltam, egyrészt mert a nagyobb (súlyzós) teremben volt legtöbbet a kamerás ember - interjúkat és rengeteg felvételt készítettek, ami lement a Vásárhelyi Hírekben is - másrészt mert szégyen, nem szégyen, de sosem tudom legelőször egy új teremben, hogy a legtöbb gép hogyan is működik. Nyilván a legegyértelműbbek, mint a lábtoló vagy a fekve-nyomó pad felismerése nem okoz problémát, de vannak olyan trükkös szerkezetek is, amiket aztán nézegethet az ember lánya napestig, ha nincs rárajzolva a helyes használati mód, vagy valaki nem mutatja meg, hogy hogy csináld, akkor meg vagy lőve rendesen. Szóval maradtam a jól bevált futópad-bicikli-hasprés kombónál, de rendesen elfáradtam a végére. Bevártuk egymást a fiúkkal, mert mi lányok hamarabb elkészültünk, ekkor pedig már kezdtek bőven szállingózni az emberek.

A nap (egyik) fénypontja pedig kétségkívül a pózolás volt, mindegyik versenyzőt külön bemutatták, és mindenki lepózolt az ott lévőknek. Én teljesen el voltam ájulva. Komolyan. Képen teljesen másképp mutat ez a hatalmas izomtömeg, amit az itt lévők mindegyike magára pakolt. Legfőképpen Gábor volt elképesztően masszív, iszonyatosan brutál volt a forma, én csak lestem, hogy hogy a fenébe lehet már egy ember ekkora?! A legpozitívabb pedig az volt, a nap másik nagy fénypontjaként, hogy amint lement az egész műsor, és már induláshoz készülődtünk, csak vártunk R-re, aki az edzőjével konzultált, lehuppant mellénk a földre - kevés az ülőalkalmatosság az előtérben, na - és nagyon jót beszélgettünk. Annyira közvetlen, kedves, szeretni való figura, kevés ilyen, elsőre ennyire szimpatikus emberrel találkoztam életem során. Elmondta a véleményét a kinti "nagyokról" is, sok dolgot mesélt, pozitívat, negatívat egyaránt, és a beszélgetés végére már legszívesebben megölelgettem volna, mint valami nagy mackót. Nyilván tisztában voltam azzal, hogy a testépítő is ember, de a nagy ismertségre való tekintettel, azt hittem - hittük - hogy azért fenn hordják az orrukat, és nemigen állnak le akárkivel társalogni. Ennek abszolút az ellenkezőjét bizonyította be nekem Debreczeni Gabi, amit ezúton is nagyon köszönök neki, egy hatalmas nagy ÉLMÉNY volt, így nagy betűvel. Este, amikor hazaértünk beájultunk az ágyba, teljesen leszívott a sok történés, de komolyan, 2013 egyik legjobb momentumaként könyvelem el az egész napot. Ha Hódmezővásárhelyen jártok, netán ott éltek, feltétlen nézzetek el a KriKo-ba, higgyetek nekem, senki nem fog onnan kinézni titeket (a nyílt napon főleg kisgyerekes anyukák, fiatalok és néhány család volt), bármiben szívesen segítenek, és az árak is elfogadhatóak (meglestem).